Székely János: Caligula helytartója - In memoriam Taub János
A kecskeméti Katona József Színház és a Thália Színház közös előadása.

Székely János erdélyi költő, író, drámaíró lassan húsz éve nincs közöttük. Kevés szó esik róla, pedig a maga idejében az erdélyi magyar irodalom egyik legelismertebb alakja volt. Hírnevét elsősorban drámáinak köszönheti, legismertebb műve a Caligula helytartója. Ez a verses formában írott történelmi tragédia az egyén és a hatom erkölcsi problémákkal terhelt viszonyát boncolgatja: hogyan lehet lehetetlen körülmények közé kényszerítve is embernek maradni.

Mit tehet az ember, ha főnöke egyrészt a világ, vagy legalábbis a Római Birodalom teljhatalmú ura, másrészt egy tébolyult, akitől minden kitelik, azaz Caligula? Végrehajtja a parancsot. Petronius, Caligula szíriai helytartója elindul tehát a császár aranyszobrával és azzal a utasítással, hogy a szobrot a zsidók jeruzsálemi templomában fölállíttassa. Mert - mint mondja - muszáj. De erre a zsidók azt mondják: lehetetlen. A darab kérlelhetetlen pontossággal mutatja be a helytartó kétségbeejtő helyzetét, és emberségéből fakadó tragédiáját.

Székely olyan általános érvényű morális kérdéseket feszeget, amiknek köszönhetően a dráma mit sem veszít naprakészségéből; a verses tragédia mindaddig érvényes marad, amíg létezik hatalom és a hatalomnak kiszolgáltatott ember.

Székely darabját 1978-as ősbemutatója óta többször is színre vittek határon innen és túl. A magyar színháztörténet kiemelkedő alkotása volt Taub János 1988-as szolnoki Caligula-bemutatója. A kiváló Kossuth-díjas rendező 2010 februárjában távozott közülünk. Az előadást az ő emlékének ajánljuk.

Díszlet és jelmeztervező: Vereckei Rita
Dramaturg: Hárs Anna
Világítástervező: Farkas József
Zene: Horváth Károly
Ügyelő: Báhner Péter
Súgó: Arató Andrea
A rendező munkatársa: Vári János

Rendező: Bagó Bertalan