Az Itáliából című szimfonikus költemény az első Strauss e műfajban írt alkotásai közül, maga a szerző forradalmian újnak tartotta. 1886-ban komponálta olaszországi élményei nyomán; szimfonikus fantáziának nevezte, és részletes programot is mellékelt hozzá. Érdekesség, hogy nápolyi népdal gyanánt használta fel benne a híres Funiculì, Funiculà kezdetű slágert, de a dal szerzője, Luigi Denza később beperelte Strausst, és meg is nyerte a pert.

Az úrhatnám polgár című színdarabhoz komponált kísérőzene Strauss szövegírója, Hugo von Hofmannsthal ötlete nyomán készült, aki Molière 1670-ben írott színművét kívánta újraírni. Ehhez kért zenét Strausstól, aki ennek megfelelően igazi neoklasszikus muzsikát adott ki a keze közül 1917-ben. A kísérőzene kilenc tételében a 17-18. századi barokk zenét parafrazeálja, írja meg újra 20. századi szemmel és füllel, sőt a Molière-színműhöz szintén zenét írt francia királyi zeneszerző, Jean-Baptiste Lully zenéjéből is merít.

Műsor:

R. Strauss: Itáliából, op. 16 - szimfonikus költemény
R. Strauss: Az úrhatnám polgár, op. 60 - szvit (III.)