Bábelnán, a húsipari szövetkezetben nem mennek jól a dolgok. Az üzem haldoklik. Azonban egy új, azerbajdzsáni befektető megveszi a céget, és hoz magával ötven azeri húsipari dolgozót is, a komplett családjaikkal együtt.
Az üzem dolgozói tiltakoznak, megrongálják az új tulajdonos autóját is. Trágár szórólapokat terjesztenek az üzem területén.
Zoltán, a cég régi-új személyzetis kulturális ajándékkosárral próbálja meggyőzni az üzem dolgozóit – az előadás nézőit -, hogy az azeri családok és munkások befogadása nagyszerű dolog. A helyszín az üzemi ebédlő. A kultúrális ajándékkosár jeleneteket vonultat fel a magyar történelem ezer évéből – Szent Istvántól egészen a huszadik századig, amely jelenetek tanulsága, hogy a befogadás és a nyitottság milyen hasznos volt a magyar nemzet számára. A jelenetek művészi színvonalát nagyban forgácsolja, hogy Zoltán, és az üzem portása Gyula játssza az összes szerepet a műsorban. Továbbá forgácsolja az is, hogy a műsor legelején megérkezik Gusztáv, a legjobb hentes az üzemben, akinek nem szólt senki, hogy itt műsor van. Mellesleg ő az üzem szakszervezeti vezetője, valamint a Bábelnai Gárda önvédelmi jellegű tömörülés vezetője is. Kifejezetten nem hiányzott Zoltánnak, hogy itt legyen. Azonban, hogy Zoltán szavaival éljünk: „a show viszont mászt gó án”, azaz a direkt kritikai közeg sem tántorítja el a lelkes személyzetist, hogy átadja a kosarát.