A legtisztább szerelmi kapcsolat is gyilkos szenvedéllyé válhat az oktalan féltékenység felkeltésével: a legmagasztosabb emberi érzés egycsapásra halálos fegyver lesz. Othello olyan hevesen éli meg szerelmét és hűségét, hogy ezáltal sebezhetővé válik. Ma félünk az ilyen erős érzésektől. Othello, beismerve bűnét, önként vállalja halálát. Jago, aki intrikájával diadalt aratott, köztünk marad.

1884 utolsó hónapjaiban kezdte meg Verdi az opera kompozíciós munkáit, és nem egészen egy év múlva be is fejezte. Ekkor úgy döntött, hogy a darab címe Otello és nem Jago lesz, mivel „Jago az a démon, aki mindent mozgat, de Othello az, aki cselekszik”. A shakespeare-i mű kellő teret és alkalmat ad a féltékenység lassú kibontakozására, az operában azonban sűrítettebb a fogalmazás. Az opera Othellója Jago első célzásaira azonnal dühödten reagál, s a második felvonás végén már megérik benne a bosszú gondolata. A szövegkönyv lényegében kétszemélyes darab, mert az opera Desdemonája szűzies és hűséges, meglehetősen a háttérbe szorul, bár jelenléte mindvégig érezhető.

Közreműködnek a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola növendékei: Kollár Daniella és Dávid Anna.