Josephine Baker néger művésznő első budapesti látogatásának történetét mutatja be ez a zenés darab. 1928-ban járt Budapesten, amikor a színháztörténelemben példátlan módon a műsorát be kellett mutatnia a belügyminiszter előtt, hogy eldöntse műsora nem erkölcstelen-e?

Az előadásban elhangzó 14 világhírű dal, valamint a konferanszié szövegek a közönséget provokatívan bevonva keresi a választ a művészet, másság, szeretet közös pontjáról fehér és fekete ember között. Adja magát a darab, hogy a mai magyar viszonyokra asszociáljunk…
Az előadás közvetlensége, a jó értelemben vett provokatív néző-színész viszony alkalmas az ifjúság figyelmének lekötésére is, tartalmas szórakoztatásán keresztül szinte észrevétlenül formálja a már kialakult vagy a még ki nem forrott véleményét erről az aktuális problémakörről, amellyel a fiatalok a közösségekben – ahová korosztályuknál fogva járnak: iskola, szórakozóhely stb. – napi szinten szembesülnek. Az előadás üzenete: a feltétel nélküli tolerancia gyakorlása szükséges az „ellentétek” megszüntetéséhez, mérsékléséhez.

Szereplők: Jónás Judit /Domján Edit-díjas, Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel Kitüntettet színművész/, Matoricz József/ D.Horváth Károly

Zongorán kísér: Witterle Gábor/ Kóródi Péter