Az előadás célja, hogy a beszélt nyelvet összehangolja a vizualitással, a zenével és a mozgással, hogy általuk érzékeltesse Beckett világának a halállal, a csönddel és a zenével való különleges viszonyát.

A halál órájában széthullt személyiség pusztulása révén próbál visszatalálni az ember előtti világhoz, saját hajnalunk előttre, oda, ahol a mozgás még az egyetemes változás rendszerében volt, és ahol a fénynek még nem volt szüksége arra, hogy felfedjék.